BIZONYLATOK TARTALMI VIZSGÁLATA JOGKÖVETÉSI VIZSGÁLAT ESETÉN

ápr 12, 2022 | Hírek

Szabad és „passzív” bizonyítás

Az adóhatóság nincs kötve a 465/2017. (XII.28.) Kormányrendelet 79. § (5) bekezdésében említett bizonyítási eszközökhöz és bizonyítékokhoz, álláspontját bármilyen módon alátámaszthatja.  A szabad bizonyítás elve alapján az adóhatóság a feltárt tényeket, körülményeket és adatokat jogában áll saját belátása szerint értékelni. A szabad bizonyítás joga a vizsgálat alá vont adózót is megilleti.  Passzív bizonyítást alkalmaz a revízió, amikor a bizonyítás az adózó terheli (pl. adómentesség, adókedvezmény igénybevételének törvényi feltételeinek fennállása, könyvekben kimutatott ügylet megvalósulásának alátámasztása).          Az ellenőrzés nem köteles tényállás-tisztázási és bizonyítási kötelezettség keretében az adózót terhelő bizonyítás elvégezni (pl. adómentesség igénybevételét igazoló, a könyvekben kimutatott ügylet megvalósulását alátámasztó iratok beszerzése).

Kiválasztás szempontjai

  • Az ellenőrök általában azokat a gazdasági eseményeket vizsgálják meg alaposabban, amelyekkel a könyvek, nyilvántartások átvizsgálása során, amelyek – rendszeresen „előfordulnak”, azaz szokásos események;
  • Nagy értékű ügyletek, amelyek jóval meghaladják a könyvekben, nyilvántartásokban kimutatott ügyletek értékét;
  • Az adóhatóságnál felhalmozott ellenőrzési tapasztalat és az ellenőr által megszerzett gyakorlat alapján költségvetési szempontból adókockázatot hordoznak (pl. tanácsadói díjak, közvetítői díjak, külföldi cégek beszámlázásai, stb.);
  • A vizsgálat alá vont adózó tevékenységéből fakadó ügyletek (pl. építőipari tevékenységet folytatónál alvállalkozói számlák);
  • Más adózónál lefolytatott ellenőrzések során feltárt ügyletek.

Minősítés konkrét szempontjai

Termékértékesítésnek minősülő ügylet esetében:

  • számla adóigazgatási azonosításra való alkalmassága;
  • eladó igazoltan rendelkezett-e a termékkel, annak tulajdonjogát ténylegesen megszerezte-e;
  • termék eredetének követhetősége számlázási láncolat esetében;
  • birtokba adás megvalósulása és annak dokumentáltsága;
  • fuvarozás, termék egyéb mozgatásának (rakodás, csomagolás, stb.) körülményei;
  • egyedi azonosítóval ellátott termék esetében a gyártó személye beazonosítható-e, s tőle kiindulva a számlázási láncolat követhető-e;
  • fel-, vagy összeszerelés tárgyát képező termék esetében az eladó részéről a munkaműveletek elvégzésre kerültek-e, az eladó bizonyíthatóan rendelkezett a munkaműveleteket elvégzéséhez szükséges személyi erőforrásokkal (saját munkaerő felhasználására, és/vagy alvállalkozói teljesítésre vonatkozó ellenőrzési cselekmények foganatosítása);
  • számlázott ellenérték és a szokásos piaci ár viszonya;
  • számlázási láncolat esetében személyi összefonódások vizsgálata;

Szolgáltatásnyújtásnak minősülő ügylet esetében:

  • számla adóigazgatási azonosításra való alkalmassága;
  • teljesítés tartamának vizsgálata (a szolgáltatás elvégzése konkrétan milyen tevékenységekben öltött testet);
  • teljesítéshez szükséges tárgyi feltételek meglétének vizsgálata;
  • teljesítéshez szükséges személyi feltételek vizsgálata (lényegében: ki és hogyan végezte el a tevékenységet);
  • alvállalkozó rendelkezett-e a teljesítéshez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel;
  • tevékenységet elvégző személy rendelkezett-e a szükséges kompetenciákkal;
  • számlázott ellenérték és a szokásos piaci ár viszonya;
  • alvállalkozó bevonása, alvállalkozói láncolat esetében személyi összefonódások vizsgálata;