Kényelmi szolgáltatásunk az online könyvelés. Könyvelési anyagát küldje el interneten vagy futárral, igény esetén ingyenesen el is megyünk érte. Konzultációk Skypon is!

Adózási hírek

Koronavírus intézkedések

A Kormány 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelete
a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről
A Kormány a koronavírus világjárvány egészségügyi és nemzetgazdasági hatásainak egyidejű kezelése, az emberi életek védelme
és a munkahelyek megőrzése érdekében egyetért adókedvezmények biztosításával, a szálláshely-szolgáltatók foglalásaik
kieséséből származó költségeinek megtérítésével és bértámogatások nyújtásával.
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel
a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

  1. Adófizetési kedvezmény
  2. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési
    kötelezettséget az 5. § (4) bekezdése szerinti hónapra vonatkozóan nem kell teljesítenie az 5. § (1) bekezdése
    szerinti tényleges főtevékenységet folytató kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy
    foglalkoztatása tekintetében.
  3. § Nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény
    vagy a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 128. §-a szerinti szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége
    az 5. § (1) bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató hozzájárulás fizetésre kötelezettnek az 5. §
    (4) bekezdése szerinti hónapra.
  4. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerinti kisvállalati
    adóalany, e tevékenységével összefüggésben az 5. § (4) bekezdése szerinti időszakra történő kisvállalati
    adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.
  5. § (1) Az 1–4. § szerinti adókedvezményekre a tényleges főtevékenységeként
  6. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenységet,
  7. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenységet,
  8. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenységet,
  9. Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenységet,
  10. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenységet,
  11. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenységet,
  12. Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenységet,
    Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenységet,
  13. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenységet,
  14. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenységet,
  15. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenységet,
  16. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenységet,
  17. Sportegyesületi tevékenységet (TEÁOR 9312),
  18. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenységet,
  19. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenységet,
  20. Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenységet,
  21. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenységet, vagy
  22. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységet (TEÁOR 9329)

    (3) Tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből a kifizetőnek,
    kisvállalati adóalanynak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább
    bevételének 30%-a származott.
    (4) Az (1) bekezdés szerinti kifizetőt 2020. november hónapra illeti meg az 1–4. § szerinti kedvezmény.
  23. § (1) Az 1. alcímben foglalt kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a kifizető az e rendelet hatálybalépésekor
    már fennálló munkaszerződés szerinti munkabér fizetési kötelezettségének eleget tesz, és a munkaszerződéseket
    a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 64. § (1) bekezdése szerinti felmondással nem szünteti meg
    az 5. § (4) bekezdése szerinti időszakban.
    (2) Az 1–5. §-okban foglalt mentesség igénybevételének feltétele, hogy
    a) a kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel elbocsájtotta volna,
    b) a kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti az adóhatósághoz.
  24. Szálláshely-szolgáltatással összefüggő rendelkezések
  25. § (1) A tényleges főtevékenységként
    a) Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenységet,
    b) Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenységet,
    c) Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenységet, vagy
    d) Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenységet
    végzőkre a 2. alcím szerinti rendelkezések vonatkoznak.
    (2) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló 235/2019. (X. 15.)
    Korm. rendelet szerinti Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (a továbbiakban: NTAK) regisztrált
    szálláshelyek esetében az állam megtéríti a szálláshely-szolgáltató részére az NTAK-ban 2020. november 8. napjáig
    regisztrált foglalások után számított nettó bevétel 80%-át.
    (3) A (2) bekezdés szerinti megtérítés feltétele, hogy
    a) a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen 2020. november 8. napján foglalkoztatott munkavállalók
    munkaviszonyát az 5. § (4) bekezdés szerinti időszakra fenntartja,
    b) a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen foglalkoztatott munkavállalók bérét a munkavállalók részére kifizeti,
    és
    c) a megtérítendő összeg számításának alapját azok a regisztrált foglalások képezik, amelyek az e rendelet
    hatálybalépésétől számított 30 napon belüli időszakra vonatkoznak.
    (4) A támogatás igénylésének részletes szabályait külön kormányrendelet határozza meg.
  26. § (1) A 7. § (2) bekezdés szerinti intézkedés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti
    állami támogatásnak minősül.
    (2) Ha a kedvezményezett árbevétele a támogatható időszakban legalább 30%-kal csökken 2019 ugyanezen
    időszakához képest, az (1) bekezdés szerinti állami támogatás az átmeneti közlemény 3.12. szakasza szerinti
    támogatásként (a továbbiakban: fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás), egyéb esetben pedig
    az átmeneti közlemény 3.1. szakasza szerinti támogatásként (a továbbiakban: átmeneti támogatás) nyújtható.
    (3) Ha a kedvezményezett fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatásként nem jogosult a 7. § (2) bekezdése
    szerinti teljes támogatásra, a 7. § (2) bekezdése szerinti támogatást átmeneti támogatásként is igénybe veheti.
  27. § (1) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk
    (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és az átmeneti közlemény 3.12. szakaszának szabályaival
    összhangban, vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható.
    (2) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatásról támogatási döntés 2021. június 30-ig hozható.
    (3) Az a vállalkozás részesülhet fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatásban, amely 2019. december 31-én
    nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.
    (4) A (3) bekezdéstől eltérően fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás nyújtható azon, a 651/2014/EU
    bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kisvállalkozás számára, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő
    vállalkozásnak minősült, feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll az Atr. 6. § (4a) bekezdés c) pontja
    szerinti eljárás hatálya alatt, továbbá az Atr. 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn.
  28. § (1) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás elszámolható költsége a kedvezményezettnek a támogatható
    időszakban felmerült árbevételének a változó költségekkel csökkentett azon része, amelyhez más forrás (például
    biztosítás vagy más állami forrás) nem nyújt fedezetet.
    (2) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás mértéke nem haladhatja meg sem a 3 millió eurónak
    megfelelő forintösszeget, sem pedig az (1) bekezdés szerinti elszámolható költségek 70%-át vagy a 651/2014/EU
    bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kisvállalkozások esetén az elszámolható költségek 90%-át.
    (3) A fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás nem halmozható más, az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami
    támogatással.
    (4) Ha a kedvezményezett az általa igénybe vett fedezetlen állandó költségekhez nyújtott támogatás támogatható
    időszakát tartalmazó pénzügyi évre vonatkozó – könyvvizsgálati kötelezettség esetén a könyvvizsgáló által
    ellenőrzött – éves beszámolója alapján meghaladta az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felső határt,
    a kedvezményezett a túltámogatást köteles visszafizetni.
  29. § (1) Az átmeneti támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami
    támogatásnak minősül, és az átmeneti közlemény 3.1. szakaszának szabályaival összhangban, vissza nem térítendő
    támogatás formájában nyújtható.
    (2) Az átmeneti támogatásról támogatási döntés 2021. június 30-ig hozható.
    (3) Az a vállalkozás részesülhet az átmeneti támogatásban, amely 2019. december 31-én nem minősült az Atr. 6. §
    (4a)–(4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetben levő vállalkozásnak.
    (4) A (3) bekezdéstől eltérően átmeneti támogatás nyújtható azon, a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete
    szerinti kisvállalkozás számára, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült,
    feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll az Atr. 6. § (4a) bekezdés c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt,
    továbbá az Atr. 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn.
    7674 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 242. szám
  30. § (1) Az átmeneti támogatás támogatástartalma az átmeneti közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb
    támogatásokkal együtt vállalkozásonként nem haladhatja meg a 800 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
    (2) Azonos elszámolható költségek esetén az átmeneti támogatás abban az esetben halmozható az 1407/2014/EU
    bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatással, ha támogatáshalmozás nem vezet az (1) bekezdés szerinti
    maximális támogatási összeg túllépéséhez.
    (3) Azonos elszámolható költségek esetén az átmeneti támogatás abban az esetben halmozható más állami
    támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó
    határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.
    (4) Az átmeneti támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más állami támogatással.
    Az átmeneti támogatás halmozható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással.
  31. § (1) Az egyedi átmeneti támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait közzé kell tenni az Európai Bizottság
    közzétételi adatbázisában. Erre figyelemmel a támogatást nyújtó 2021. augusztus 1-jéig továbbítja az állami
    támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a támogatásoknak az Atr.
  32. melléklete szerinti adatait.
    (2) Az átmeneti támogatással kapcsolatos minden iratot az odaítélést követő tíz évig meg kell őrizni.
  33. Bértámogatás igénybevétele
  34. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti személyek az ezen alcím szerinti rendelkezéseket alkalmazhatják.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatást nyújtó a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
  35. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy
    bruttó munkabére ötven százalékának megfelelő összegű, munkaerőpiaci program szerinti támogatás nyújtható,
    amennyiben
    a) a támogatás időtartamának utolsó napján a munkavállaló jogviszonya fennáll, és
    b) a munkaadó a munkavállaló részére a munkabért megfizeti.
    (3) A munkaadó a támogatás iránti kérelmét a munkaadó székhelye, illetve telephelye szerinti főváros és megyei
    kormányhivatalhoz nyújtja be.
    (4) A főváros és megyei kormányhivatal nyolc munkanapon belül határozatban dönt.
    (5) A támogatás legfeljebb 2020. év november hónapra nyújtható. A támogatás, illetve az arányos támogatás
    a munkáltató részére a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint utólag kerül folyósításra.
    (6) A támogatásra az Flt. és a végrehajtási rendeleteinek szabályait a jelen alcímben és a munkaerőpiaci programban
    foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (7) A támogatás a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet, 2. Nemzeti Foglalkoztatási Alap cím, 15. Munkahely-megtartási
    program alcímből nyújtható.
    (8) A támogatás az átmeneti közlemény 3. 10. szakasza szerinti támogatást tartalmaz.
    (9) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás
    halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami
    támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatás-támogatási intézkedéssel, és az Atr. 2. § 1. pontja szerinti
    állami támogatással, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg
    az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100%-át.
    (10) A támogatással kapcsolatos minden iratot a támogatási döntést követő tíz évig meg kell őrizni.
  36. Záró rendelkezések
  37. § Ez a rendelet 2020. november 11. napján lép hatályba.

    M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 242. szám 7675

KATA változások 2021

A KATA szabályok változása a benyújtott törvénytervezet alapján az alábbi főbb területeket érinti, melyek 2021. január 1-jétől lépnének életbe.

KATA szabályok változása – a 40%-os adófizetési kötelezettség kiterjesztése

  • Ha egy adóévben egy konkrét belföldi partner felé számlázol 3 millió forintot (nettó) elérő összegben, az afeletti rész után a belföldi kifizető (adószámmal rendelkező egyéni vállalkozó, társas vállalkozó, egyéb szervezetek) 40% különadót kell hogy megfizessenek a neked fizetett 3 millió feletti árbevétel után,
  • Ha külföldi kifizető (cég, vállalkozás, egyéb szervezet) felé számlázol egy év alatt 3 millió forintot meghaladóan, akkor te, mint kata adózó fizetsz 40 százalékos adót pluszban a kapott 3 milliót meghaladó rész után,
  • Ha kapcsolt vállalkozások (Tao. törvény, Ptk. szerint kapcsolt, saját vagy családtag cége) felé számlázol, minden bevételt (0 forinttól) 40 százalékos adó terhel,
  • nyilatkozatot is kell a kifizetők felé tenned majd katásként az első kapcsolat felvételekor, szerződéskötéskor, hogy te “kisadózó” vagy és legyen erre figyelemmel az esetleges 40%-os adó számításakor.

KATA szabályok változása – a “Többes katázás” megszüntetése

Megszűnik annak lehetősége, hogy egynél több vállalkozásban “kisadózó” legyél. A legelőször létrejött kisadózói státuszod meghagyja a NAV, a többit pedig határozattal törölni fogja 2021. január 1-jei hatállyal.

KATA szabályok változása nem érinti a tételes adófizetést

A tételes adózás szabályait a jelenleg elfogadás alatt lévő törvény tervezet nem érinti. Marad az kötelező 50 ezer forint, illetve a választható 75 ezer Ft tételes adó havonta főállású adózók esetén, minden megkezdett naptári hónapra (akkor is, hacsak egy napot tevékenykedünk vállalkozóként adott hónapban). Továbbá marad a havi 25 ezet forint tételes adó, amennyiben mellékfoglalkozású vállalkozónak minősülünk, tehát 36 órát elérő munkaviszonnyal, főállású egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkezünk másik társaságban, kiegészítő (nyugdíjas) vállalkozóként, nappali oktatási rendszerű képzésben folytatunk tanulmányok mellett vállalkozunk stb.

KATA szabályok változása nem érinti a 12 milliós értékhatárt

Amennyiben a fent felsoroltak feltételek nem teljesülnek, vagyis:

  • ha nem számlázunk kapcsolt vállalkozás felé,
  • ha nem számlázunk egyazon belföldi vagy külföldi partner felé évi 3 millió forintot meghaladóan,

akkor csak a 12 milliós KATA bevételi értékhatár feletti bevételi határt kell figyelni. Ebben az esetben csak az évi 12 millió forintos (időarányosan) számított összes bevételi összeghatár átlépése esetén kell 40%-os kata adó fizetéssel számolnunk. Fontos még, hogy amely törvénymódosítás hatálya alá eső bevételünk után 40%-os adót fizettünk, vagy fizettek meg

Kormányintézkedések

Kormányintézkedések:
– magánszemélyek és vállalkozások hitelek tőke és kamatfizetési kötelezettségeit év végéig felfüggesztik
– vállalkozások rövid lejáratú hiteleit 06.30.-ig felfüggesztik

Figyelem a miniszterelnök által bejelentett adózási változások a beszéde alapján csak az alábbi szektorokat érintik:
turizmus, vendéglátás, szórakoztatóipar, sport, kulturális szolgáltatások, személyszállítás

Intézkedések
o munkaadó járulékok ( szocho, szakképzési, Kiva ) teljes elengedése
o nyugdíjjárulék elengedése
o egészségbiztosítás minimumra csökkentése
o helységbérleti szerződéseket nem lehet felmondani, bérleti díjakat nem lehet megemelni
o turizmus fejlesztési hozzájárulást nem kell fizetni
Intézkedés június 30-ig érvényes!
Holnap beszámolunk a részletekről.

Munkaügyi tájékoztató

A kormány döntése nyomán kialakult helyzettel kapcsolatban munkaügyi illetve bérezés szempontjából az alábbi tájékoztatást adjuk.
1. Home Office
– Munkáltató elrendelheti az otthoni munkavégzést (Home Office). Dolgozónak kötelessége a munkaidejét munkával tölteni, de munkaadónak kötelező megtérítenie dolgozó felmerült költségeit pl. internet, telefon valamint biztosítania kell számára a szükséges eszközöket.
– Munkavállaló Home Office-ra irányuló kérését munkáltató nem köteles teljesíteni, ha egyéb körülmény ezt nem indokolja.
– Home Office-ban végzett tevékenység után teljes munkabér jár kivéve a munkába járás költségtérítését.

2. Gyermek miatti otthonmaradás
– Dolgozó jogosult az iskolai-, óvodai bezárás idejére gyermekével otthon maradni, ez esetben munkáltató kötelezheti a Home-Office-ra. Ha munkavállaló ezt nem akarja vagy más körülmények miatt nem megoldható pl. tevékenység nem végezhető otthonról, nincs internet kapcsolat és a bevezetése elhúzódik, stb. munkavállaló megkezdi a fizetett szabadsága letöltését. Ha munkavállaló fizetett szabadsága elfogy akkor fizetés nélküli szabadságra lehet küldeni.
– Amennyiben dolgozó táppénzre vagy gyermekápolási táppénzre megy ebben az időszakban munkáltatónak a szokásos szabályokat kell alkalmazni. Fel kell hívnom a figyelmet, ha ezzel a dolgozók visszaélnek táppénz csalást követnek el.

3. Munkavállaló karanténba helyezése

– Ha egy munkavállalót kórházi vagy lakhelyhagyási tilalmas karanténra kötelez a Tisztiorvosi Szolgálat, akkor a normál táppénz szabályait kell alkalmazni. Az igazolást ez esetben is a háziorvos állítja ki.

4. Létszámleépítésre vonatkozó szabályok. Amennyiben a munkáltató gazdasági okok miatt nem tudja tovább foglalkoztatni dolgozóit, a munkáltatói rendes felmondás szabályai az irányadóak. A munkavállalók bérét egyoldalúan csökkenteni nem lehet, de közös megegyezéssel természetesen mind a munkabér mind a munkaidő csökkenthető, de minimálbérre vonatkozó jogszabályokat be kell tartani.
Munkaviszonyból eredő külföldi kiküldetés
A munkáltató a munkaügyben történő külföldre utazást (kiküldetést), hiszen ha a fokozott fertőzésveszély fennáll a munkavégzés helyén, mégis kötelezi a munkavállalót, minden kárért a munkáltató lesz a felelős. A foglalkoztatás során keletkezett kárért, egészségsérelemért – így a megbetegedésért is – kártérítésre is kötelezhető a munkáltató. A Munka Törvénykönyve alapján a munkavállaló megtagadhatja az utasítást, ha életét, egészségét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti annak teljesítése – fogalmazott a munkajogász. Ez azonban nem jelenti azt, hogy „haza is mehetünk”, a munkavállaló az utasítás megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni.
Magánjellegű utazás
Általános szabály, hogy munkaidőn kívül sem lehet a munkaviszony célját veszélyeztetni, mindenki köteles gondoskodni arról, hogy munkára képes állapotban jelenjen meg a munkahelyén. Normál esetben nem mondhatja meg a munkáltató, hogy munkaidőn kívül mit csináljunk, viszont az is igaz, hogy a munkaviszony célját veszélyeztetni nem lehet. A munkaköri egészségügyi alkalmasság soron kívül is ellenőrizhető.
Ha a járvány miatt esetleg bezárják az üzemet, és a munkáltató – elháríthatatlan külső ok miatt – nem tud eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének, akkor nem köteles alapbért sem fizetni.
Jelen pillanatban ennyi információ áll rendelkezésünkre, és folyamatosan frissítjük a honlapunkat.

Friss hírek

Kedves Ügyfeleink!

Tudjuk, hogy a szükséges kormányzati intézkedések változásokat jelentenek. Megoldjuk.
Célunk, hogy továbbra is gördülékenyen intézhessük a vállalkozások ügyeit.
Rendelkezésetekre állunk és segítséget nyújtunk felmerülő kérdéseitekben, vagy a problémák megoldásában. Személy szerint engem telefonon bármikor hívhattok.
Messenger, Skype vagy Viber alkalmazások segítségével tudunk hosszabb megbeszéléseket is tartani. Kérlek Titeket, hogy ez esetben előre egyeztessünk időpontot, annak érdekében, hogy zavartalanul átbeszélhessük összes felmerülő kérdéseteket!
A Magic-Number Kft. Facebook oldalát (https://www.facebook.com/magicnumberkft/) és weboldalát (http://magic-number.hu/) folyamatosan frissíteni fogjuk, ezért figyeljétek oldalunkat! Minden adózással és számvitellel kapcsolatos információt a lehető leghamarabb közzé fogunk tenni. Kérlek, hogy a hírportálokat, közösségi oldalakat ne tekintsétek hiteles forrásnak!
Az alábbiakban kérjük együttműködéseteket ügyfeleink-, munkatársaink hozzátartozóik védelmének érdekében:
– 2020.04.15-ig a könyvelési anyagokat elektronikusan (e-mailben) küldjétek
– amennyiben személyesen hozzátok el az irodaházba, úgy a portaszolgálaton helyezzétek el a Magic-Number nevére címezve zárt dobozban, vagy borítékban
– az esetlegesen személyesen hozott, postával vagy futárszolgálattal küldött anyagokat az érkezésüktől számítva 48 órát követően kezdjük el feldolgozni
– engem és munkatársaimat e-mailen, telefonon keressetek
– megnövekedett hívásszámra számítunk, ezért amennyiben telefonon éppen nem értek el minket, jelezzétek azt e-mailen és visszahívunk
Köszönjük együttműködéseteket!
Magic-Number Kft. csapata
70/638 20 71 és 70/250 80 39

Számlázást, számlaadat-szolgáltatást érintő, 2020. július 1-jén hatályba lépő változások

• A termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő adószámának feltüntetése a számlán

2020. július 1-jétől minden belföldi adóalanynak kibocsá¬tott számlán szerepeltetni kell a termékbeszerző, szolgál¬tatást igénybevevő belföldi adóalany adószámának, cso¬portazonosító számának első nyolc számjegyét, vagyis megszűnik a 100 000 forintos értékhatár.

E kötelezettséget teljesíteniük kell az alanyi adómenteseknek is. A számlán a partner adószáma ak¬kor is szerepeltetendő, ha a számla nem tartalmaz általános forgalmi adót, mert az ügylet például adómentes
Emellett továbbra is érvényben marad az az előírás, amelynek alapján a fordított adózás alá tartozó ügy¬letekről kiállított számlának a termékbeszerző, szol¬gáltatást igénybevevő teljes, 11 számjegyű adószámát szerepeltetni kell.

A kapcsolódó átmeneti rendelkezés szerint az adólevonás tárgyi feltételeként szolgálhat az olyan, 2020. június 30-át követően teljesített ügyletről kibocsátott számla is, amely nem tartalmazza a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő adószámát, de csak akkor, ha annak kibocsátása 2020. július 1-jét megelőzően történt és 100 000 forintnál kevesebb áthárított adót tartalmaz.
[Áfa tv. 169. § d) pont dc) alpontja, 336. §-a]

• A számlakibocsátási határidő 8 napra csökkenése

A jelenlegi szabályok szerint az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás valamint előzőek előlege esetében
• amelynek az ellenértékét illetve előlegét nem kész¬pénz¬zel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy több¬célú utalvánnyal térítik meg, vagy
• amelynek az ellenértékét a teljesítést követően térítik meg,
• és a számla áthárított adót tartalmaz (illetve áthárított adót kellene tartalmaznia), a számlát a teljesítéstől szá¬mított 15 napon belül (vagyis legkésőbb a 15. napon) kell kibocsátani.
Ez a 15 napos határidő 2020. július 1-jétől 8 napra csökken.
[Áfa tv. 163. § (2) bekezdés c) pontja]

• Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség kiterjesztése

Az adóalany által kibocsátott számlákról teljesítendő on¬line számlaadat-szolgáltatási kötelezettség 2020. július 1-jétől az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség min¬den belföldi adóalany részére, belföldön teljesített ügy¬let¬ről kibocsátott számlára kiterjed.
Az adatszolgáltatási kö¬telezettség az alanyi adómentes adóalanyokat is terheli.
E kötelezettséget nem befolyásolja, hogy a számla akár az ügylet fordított adózása, akár adómentessége, akár a tör¬vény adó feltüntetését tiltó szabálya miatt nem tartalmaz át¬hárított adót.
Ezen időponttól sem esik számlaadat-szolgáltatási köte¬le¬zettség alá a nem adóalany (például magánszemély) és a másik tagállambeli vagy harmadik országbeli adóalany ré¬szére teljesített ügyletről kibocsátott számla, még akkor sem, ha a számlázott ügylet teljesítési helye belföld. Így nem kell adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni pél¬dá¬ul a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről és a termékexportról. [A nem belföldi és nem adóalany részé¬re kibocsátott számlák 2021. január 1-jétől esnek online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá.)

A számlaadat-szolgáltatási kötelezettség kiterjesztése mel¬lett nem változik az a szabály, hogy a számlázási funkcióval rendelkező programmal előállított számla adatairól azonnal, elektronikus úton teljesítendő az adatszolgáltatás.
A nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával ki¬bocsátott számla adatait továbbra is az online felületen kell rögzíteni. Főszabály szerint ezt a számla kibocsátását köve¬tő (a hatályos rendelkezésben szereplő öt nap helyett) négy napon belül kell megtenni. Amennyiben azonban a számla, számlával egy tekintet alá eső okirat 500 000 forintot elérő vagy meghaladó összegű áthárított adót tartal¬maz, az adatszolgáltatás továbbra is a számla kibocsátását kö¬vető naptári napon belül teljesítendő.
Új szabály, hogy végszámla (vagyis az olyan számla, amelyben az ellenértékbe beszámító előleg elszámolása is megtörténik) esetén az előleg figyelembe vételével adódó különbözetről szolgáltatandó adat.
Az online számlaadat-szolgáltatás új szabályai a 2020. június 30-át követően kibocsátott számlákra alkalmazandók.
[Áfa tv. 337. § (2) bekezdés, 10. számú melléklet]

• A számlabefogadóként teljesítendő adatszolgáltatás kiterjesztése

Az adóalanyoknak 2020. július 1-jétől a bevallásukban min¬den olyan számláról adatot kell szolgáltatniuk, aminek alap¬ján az adott adómegállapítási időszakban adólevonási jogot gyakorolnak. A számláról szolgáltatandó adatok köre nem változik.

A jelenleg hatályos szabályokat még alkalmazni kell azon számlák tekintetében, amelyek alapján az adóalany a 2020. június 30. napját magában foglaló adómegállapítási időszakban gyakorol adólevonási jogot. Így havi bevalló esetén a 2020 júniusáról, negyedéves bevalló esetén 2020 második negyedévéről, éves bevalló esetén a 2020-ról be¬nyújtandó bevallás benyújtása során alkalmazandó utol¬já¬ra a jelenleg hatályos előírás.
[Áfa tv. 337. § (1) bekezdés, 10. számú melléklet]

KATA változások 2020

1. Több feltételnek kell megfelelni a katázáshoz

A szigorítás egyik lényeges eleme az, hogy a jövőben a kata 7 feltételéből az eddigi 2 helyett legalább 4-nek kell ahhoz teljesülnie, hogy egy egyéni vállalkozás, egyéni cég, Bt. (kizárólag magánszemély tulajdonossal), közkereseti társaság (kizárólag magánszemély tulajdonossal) vagy ügyvédi iroda legálisan katázhasson.
• Ne egyedül dolgozz!
• Egy ügyféltől a bevételeid legfeljebb 50%-a származzon!
• Dolgozz önállóan!
• Dolgozz a saját otthonodban, irodádban vagy műhelyedben!
• Dolgozz a saját eszközeiddel (számítógépeddel, más gépeiddel, használj saját telefont)!
• Dolgozz a saját munkarended szerint, vagyis ne legyen a megbízód által meghatározott munkaidő!
• A nem főállású katás vállalkozó saját munkahelye vagy a tulajdonában álló egyéb vállalkozás felé számlázott árbevétele az összes bevételének 50 %-át ne haladja meg!

2. Nem változik a kata adó összege

A kata adó összege alapesetben továbbra is havi 50 ezer illetve 25 ezer forint lesz, attól függően, hogy a kiadószó főállásúnak minősül-e, vagy sem. Ezen felül továbbra is lehetőség lesz 75 000 Ft-ot fizetni havonta annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalap, a társadalombiztosítási ellátás és a nyugdíj alapjául szolgáló szolgálati idő.

3. Plusz adóval sújtják az egy ügyféltől származó nagy összegű bevételeket

Ha a katás a minimálbér két és félszeresét meghaladóan számláz egy ügyfélnek és az az ügyfél a bevételeinek több, mint felét adja, akkor 2020 február 1-től az ilyen bevételre a katás 40 százalék adót fizethet.

4. Plusz adóval büntetik, ha valaki olyan cégnek számláz be, ahol korábban alkalmazásban állt

Összeghatártól függetlenül – szintén 2020 február 1-től – 40 százalék lenne a minimálbér felett az adó, ha a katás a munkáltatójának számlázna be, ahol a bevétel megszerzésének évében, vagy azt megelőző két évben a munkaviszonyban áll, vagy állt. Ezt az adót a számlát kifizető vonná le és utalná el az adóhatóság felé.

GDPR

A mellékelt letölthető adatvédelmi tájékoztatóból megismerhető a Magic-Number Kft. szabályzata Adatvedelmi-nyilatkozat

Online NAV adatszolgáltatás

Kérdések és válaszok a július elsején induló adatszolgáltatásról. Az alábbi letölthető dokumentum tartalmazza az adóhatóság által közzétett kérdéseket és válaszokat. Online NAV adatszolgáltatás letöltése itt…

Önkormányzati bejelentés

2018. január 1-jétől a korábbi bevallás helyett új fogalom az adatbejelentés, amely az adózónak a kivetéssel történő helyi adó, települési adó, gépjárműadó megállapításához szükséges adatokról szóló bejelentése az önkormányzati adóhatósághoz. Az adatbejelentés alapján kerül sor a kivetési eljárás keretében az adókötelezettség megállapítására.
Az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül az adózó az adatbejelentést módosíthatja, kivéve, ha az adóhatóság az adót ellenőrzés alapján állapította meg. Az adatbejelentés elmulasztása esetén a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – tizenöt napos határidő tűzésével – az adóhatóság felhívja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.

HungaryEnglishChina

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás