Közérthetőség elve:
Új előírás 2018. január 1-jétől. A közérthetőség elve alapján az adóhatóságnak egyszerű, közérthető nyelvezetet kell használnia az adózókkal való kapcsolattartás során. Nem közérthető tájékoztatás esetén az adózó további tájékoztatást kérhet.

Méltányosság elve:
Nem változott. A méltányosság alapelve garantálja a körültekintő és igazságos ügyintézés követelményének teljesülését, másrészt meghatározott feltételek mellett kifejezett méltányossági jogkört biztosít az adóhatóság számára, amely egyedi esetekben lehetőséget ad az enyhítésre a törvény szigorával szemben.

Kapcsolattartás:
Új előírás 2018. január 1-jétől elektronikus kapcsolattartásra kötelesek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezései alapján elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek. A gazdálkodó szervezetek cégkapu nyilvántartására kötelezettek, amely kézbesítési szolgáltatáshoz kötődő, biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek minősülő, a kijelölt szolgáltató által a gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhely. Egy gazdálkodó szervezet egy cégkapuval rendelkezhet. A gazdálkodó szervezetek az adóhatósági eljárásokban a cégkaput csak 2019. január 1-jétől kötelesek használni.

Iratbetekintési jog:
Változás 2018. január 1-jétől. Az adózó nem tekinthet be az adóhatóság részére nemzetközi információcsere keretében más állam által megküldött megkeresésbe, iratbetekintést a külföldi hatóságtól kérhet. Az adózó a nemzetközi információcsere keretében a magyar adóhatóság által kiküldött megkeresést és az arra kapott választ annak beérkezését követően ismerheti meg. Ez a jog nem terjed ki az adóhatóság alkalmazottai személyes adatainak megismerésére.

Ellenőrzés időtartama:
Változás 2018. január 1-jétől. A csoportos adóalanyokat és az áfaregisztrált adózókat kivéve a cégbejegyzésre nem kötelezett adózok (vagyis a természetes személyek és egyéni vállalkozók) valamint a megbízható adózók esetében az adóellenőrzés határideje nem lehet hosszabb 180 napnál. A 180 napos határidő csak akkor léphető túl, ha az adózó az ellenőrzést akadályozza.

Bizonyíték benyújtásának kényszere:
Új előírás 2018. január 1-jétől. Az adózó a fellebbezés alapján indult eljárásban nem állíthat olyan új tényt, illetve nem hivatkozhat olyan új bizonyítékra, amelyről már az elsőfokú döntés meghozatalakor, illetve azt megelőzően tudomása volt, de azt az ellenőrzés során az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, arról nem nyilatkozott. Az adóhatóság köteles az adózót a bizonyítékok előterjesztésére felhívni. A felhívás tartalmazza azokat a megállapításokat és körülményeket, amelyekkel kapcsolatban az adózó köteles előterjeszteni a bizonyítékait, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést. Az adózó köteles az ellenőrzés során az adóhatósággal együttműködni, mely kötelezettség kiterjed az iratok, tények és körülmények teljes körű átadására, feltárására.

Másodfokú adóhatósági jogkör:
Változás 2018. január 1-jétől. A fellebbezést elbíráló felettes szerv a tényállás további tisztázása érdekében maga intézkedhet a tényállás kiegészítés iránt. Az elsőfokú adóhatóságot ellenőrség elvégzésére utasíthatja anélkül, hogy érdemi döntést hozna. Az elsőfokú adóhatóság eljárása legfeljebb 90 napig tarthat. Így az eljárások felgyorsulhatnak, mert egy-egy hiányzó cselekmény elvégzése okán nincs szükség feltétlenül a döntés megsemmisítésére és az elsőfokú adóhatóság új eljárásra utasítására.

Adófizetési biztosíték:
Új előírás 2018. január 1-jétől. A törvény bevezeti az adófizetési biztosíték jogintézményét, amely az adózó adótartozása megfizetésének tizenkét hónapon keresztül történő folyamatos és teljes összegű biztosítására szolgál. Az adófizetési biztosíték az adóregisztrációs akadályokkal nem érintett, de adótartozással megszűnt cégben döntési pozícióban lévő olyan személy esetén írható elő, aki/amely új cégben kíván részt venni, továbbá a már működő cégbe belépő, a törvény által meghatározott feltételeknek megfelelő személyekre.