Valamennyi mikro-, kis- és középvállalkozás számára nélkülözhetetlen az adótanácsadó személye, akitől ajánlásokat kaphat az adómegtakarítási lehetőségek kihasználására, az eredményes és hatékony gazdálkodás érdekében.

Az adótanácsadó szolgáltatásunk a közgazdasági, a számviteli, a jogi és a tervezési területeket is érinti. A cégalapításkor is ajánlatos adótanácsadó véleményét kikérni, hiszen már itt olyan döntéseket kell meghozni, amelyek a jövőbeni adózási tevékenységet lényegesen befolyásolják és ennek értelmében a vállalkozásnak megtakarított pénzt is.

Miben tudunk segíteni?

  • adótanácsadás
  • adótervezés
  • transzferár dokumentációk elkészítése
  • adóbevallások összeállítása
  • adóátvilágítás
  • magánszemélyek SZJA bevallása
  • rendszeres, naprakész tájékoztatás vállalkozási és adózási ügyeit érintő jogszabályváltozásokat illetően
  • képviselet hatóságoknál, hivataloknál
  • adóhatósági ügyintézés

 

Miért fontos az adótanácsadás Ön számára?

Minden üzleti vállalkozás más pénzügyi konstrukciókkal dolgozik. A nem megfelelően kiválasztott adózási forma nagyon sokba kerülhet a vállalkozások számára!

 

Hasznos információ, mielőtt vállalkozást indít: 

A vállalkozások elsődleges célja, hogy megtalálja, azt a célzott piacot melyeken jövedelmezően tudja folytatni a tevékenységét. A fogyasztói piac elérése közvetlen módon vagy szállítók, piaci közvetítők útján is történhet. Az üzleti vállalkozás társadalmi szükséglet kielégítésére irányuló tevékenység profit realizálása céljából.

A vállalkozásokat különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk:

– Tevékenységük szerint
– Tulajdoni formájuk szerint
– Méretük szerint
– Működési területük szerint
– Jogi formájuk szerint
– Adózásuk szerint
– Üzleti céljuk szerint

  1. Tevékenységük szerint

A KSH a vállalkozásokat egy egységes rendszerbe, TEÁOR-jegyzékbe (Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszer) sorolja. Egy-egy vállalat, ha többféle ágazatba, vagy szakágazatba tartozó tevékenységet is folytat, a besorolást a legnagyobb bevételt képviselő tevékenység szerint történik.

Tevékenységi kör a vállalkozásokban tetszőleges számban jelölhető meg, fő tevékenység viszont csak egy az, amelyikből a legnagyobb bevétel várható. A tevékenységi körök megváltozását, vagy bővítését 15 napon belül kell elektronikus úton változás bejelentő űrlapon bejelenteni a nyilvántartó hatósághoz. (www.nyilvantarto.hu)

  • Ipari
  • Mezőgazdasági
  • Kereskedelmi (bel- ill. külkereskedelmi)
  • Pénzintézeti
  • Közlekedési
  • Egyéb
  1. Tulajdoni formájuk szerint
  • Magántulajdonú
  • Állami tulajdonú
  • Vegyes tulajdonú (részben magán, részben állami)
  • Önkormányzati tulajdonú
  1. Méretük szerint

Három fő csoportot különböztetünk meg.

  • Kisvállalatok
  • Közepes méretű vállalatok
  • Nagyvállalatok
  1. Működési területük szerint

Működési területen azt a földrajzi területet értjük, ahol a termelési vagy szolgáltatási tevékenység történik.

  • Helyi vállalatok
  • Regionális vállalatok
  • Országos vállalatok
  • Nemzetközi cégek
  • Offshore cégek
  1. Jogi formájuk szerint

Felosztásuk:

  • jogi személyiség nélküli (egyéni vállalkozás bt, kkt,)
  • jogi személyiségű (kft, rt, szövetkezet)

 

Egyéni vállalkozás

Az egyéni vállalkozás természetes személy rendszeresen folytatott gazdasági tevékenysége. Egyéni vállalkozó lehet Magyarországon a cselekvőképes magyar, az EU állampolgára, és a tartózkodási engedéllyel rendelkező, és az egyéni vállalkozás jogából ki nem zárt természetes személy.

A működéshez a vállalkozói igazolvány kiváltása nem szükség, de bejelentési kötelezettség van.

Nem lehet egyéni vállalkozó (kizáró okok):

  • elkövetett pénzügyi, gazdasági bűncselekményt, vagyon elleni bűncselekményt vagy közélet tisztasága elleni bűncselekményt,
  • más szándékos bűncselekményt követett el,
  • jogerősen végrehajtott 1 évet meghaladó szabadságvesztés,
  • ha valahol máshol vagyonával korlátlanul felelős (pl. bt beltag),
  • visszavonták a vállalkozói igazolványát,
  • akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van

 

Az egyéni vállalkozó egyszerre több tevékenységet végezhet, és több telephelyet is tarthat fenn, de székhelye csak egy lehet.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény, valamint a kapcsolódó végrehajtási rendeletek – 2010. január 1-jei hatályba lépésüket követően – a tevékenység megkezdésének bejelentése kivételével megszüntetik az okmányirodákban történő személyes ügyintézés lehetőségét. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése marad az az egyedüli ügytípus, amely mind személyesen az okmányirodában, mind pedig elektronikus úton intézhető lesz. 2010. január 1-jét követően a változás-bejelentési, a szünetelés, illetve megszüntetés bejelentési ügyek kizárólag elektronikus úton – erre szolgáló elektronikus nyomtatványok igénybevételével – az Ügyfélkapun keresztül kezdeményezhetőek.

A vállalkozás kiváltásánál bizonyos esetekben egyéb feltételek teljesítéséhez is kötöttek:

  • Hatósági engedélyhez kötött tevékenységek (pl.: ÁNTSZ engedély, Telephely engedély)
  • Képesítési követelményrendszer: amennyiben képesítéshez kötik a vállalkozói tevékenységet, akkor legalább egy olyan személynek kell telephelyenként közreműködni, aki a képesítéssel rendelkezik.
  • Személyes közreműködés: az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni.
  • Foglalkoztatás: a hatályos jogszabályok betartása mellett lehetősége van alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, illetve középfokú oktatási intézményi tanulót foglalkoztatni.
  • A cégtábla használata már nem kötelező.
  • Az egyéni vállalkozás szüneteltethető, melyet nem kell indokolni és egy adóévben többször is lehet szüneteltetni.

 

A szüneteltetés ideje alatt:

 

  • Nem folytatható a vállalkozói tevékenység
  • Költség nem számolható el
  • Nincs járulékfizetési, adóbevallási, adófizetési kötelezettség
  • Egészségügyi járulék fizetésére kötelezett, ha más jogviszonyban nem biztosított.
  • Az egyéni vállalkozás örökölhető jogutódlással, de nem átruházható.
  • A vállalkozás vagyontárgyai, eszközei eladhatók, értékesíthetők.

 

A vállalkozás megszűnése:

  • Saját maga megszünteti a vállalkozását (elektronikus űrlapon-ügyfélkapun keresztül.
  • Vállalkozó halálával, vagy cselekvőképtelenné válásával.
  • Bíróság, adóhatóság jogerős határozata alapján meg

 

Egyéni cég

Az egyéni cég (hasonlóan a kkt., bt-hez) jogi személyiség nélküli cég, így a cégeket szabályozó alaptörvények – mint a cégtörvény, a csődtörvény és a számviteli törvény – kiterjednek rá. Az egyéni céget a cégbíróság jegyzi be. Az egyéni cég a tagjától elkülönült, önálló, saját vagyonnal rendelkező jogalany. Alapkövetelmény, hogy egyéni cég alapítása esetén az alapítót töröljék az egyéni vállalkozók nyilvántartásából. Az egyéni vállalkozás tehát megszűnik, az addig egyéni vállalkozóként tevékenykedő személy ezt követően egyszemélyes cégként működik tovább. Az egyéni cég vagyona az alapító (tag) magánvagyonából bevitt vagyonnal kezdi meg tevékenységét, adózott eredménye pedig – a társaságokhoz hasonlóan – a tagnál jelentkezik, vagyis az osztalék is az alapítót illeti meg.

 

Gazdasági társaságok (kkt, bt, kft, rt), szövetkezetek

A gazdasági társaságok vagy társas vállalkozások csak a a 2006. évi IV. törvényben meghatározott formákban létesíthetők, mely lehet: – jogi személyiség nélküli (bt, kkt.) – jogi személyiségű (kft, rt) Természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag. Kiskorú személy nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Minden cégformára egységesen kötelező rendelkezés a létesítő okirat megléte, mely lehet társasági szerződés, alapító okirat és alapszabály.

Cégalapításnál a létesítő okirat minimális tartalma:

  • Név
  • Székhely, telephely
  • Tevékenységi kör
  • Vagyon nagysága
  • Vezető tisztségviselők megjelölése
  • Könyvvizsgáló megnevezése (ha szükséges)
  • Cégjegyzés módja
  • Határozott vagy határozatlan időre alakul-e

Cégalapítás menete:

  • Tagok eldöntik a cégalapítást.
  • Tagok aláírják a létesítő okiratot.
  • A létesítő okiratot ügyvéd ellenjegyzi.
  • Aláírási címpéldány készítése közjegyzőnél.
  • A létesítő okirat benyújtása a Cégbírósághoz a szükséges mellékletekkel (ügyvéd végzi, elektronikus cégeljárás keretében)

 

Gazdasági társaságok megszűnése:

  • Átalakulással, szétválással, egyesüléssel.
  • Végelszámolással, felszámolással.

 

Közkereseti társaság (kkt.)

A kkt. jogi személyiség nélküli gazdasági vállalkozás. Alapításakor a törvény nem szabályozza az induló vagyon nagyságát. Tagjai lehetnek jogi és természetes személyek. Tagjaik kötelezettséget vállalnak, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségvállalásuk, személyes közreműködésük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges vagyont a tagság rendelkezésére bocsátják.

Társasági szerződéssel jön létre. A működéshez szükséges vagyont a tagok bocsátják a társaság rendelkezésére, mely lehet pénzbeli hozzájárulás illetve apport. Az apport a gazdasági társaság alapításához a tagok által nem készpénzben rendelkezésre bocsátott, vagyoni értékkel rendelkező, forgalomképes dolog (ingó, ingatlan), szellemi alkotás (pl.: találmány), vagyoni értékű jog (pl.: használati jog). A társaság az év végén mérleget, illetve vagyonkimutatást készít. A nyereséget és a veszteséget a tagok a bevitt tőke arányában viselik kivéve, ha a cég vagyona a veszteségekre kevés. Ilyenkor van szükség a korlátlan és egyetemes felelősség megosztásra.

A társaság megszűnésekor a vagyoni hozzájárulások arányában kell a tagok részére kifizetni.

Betéti társaság (bt)

A bt. jogi személyiség nélküli gazdasági vállalkozás. Alapításakor a törvény nem szabályozza az induló vagyon nagyságát. Tagjai lehetnek jogi és természetes személyek. Tagjaik bel és kültagok lehetnek. A beltagok kötelezettséget vállalnak, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségvállalásukkal, személyes közreműködésük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges vagyont a tagság rendelkezésére bocsátják. A kültagok vagyoni felelőssége a vállalkozásba bevitt tőke mértékéig korlátozott és az irányításban sem vesz részt.

A betéti társaságra a már leírt kkt. Szabályait kell alkalmazni, de a bel- és kültagok a szokásos üzleti tevékenységbe nem tartozó ügyekben együttesen döntenek.

Korlátolt felelősségű társaság (kft.)

A kft. jogi személyiségű gazdasági vállalkozás. Alapításakor a törvény szabályozza az induló vagyon a törzstőke nagyságát, minimum 500.000 Ft-ban. Tagjai lehetnek jogi és természetes személyek. Tagjaik bel és kültagok lehetnek. Tagjaik kötelezettséget csak a társaságba bevitt vagyonuk mértékéig vállalnak. A társaság teljes vagyonával felel a kötelezettségeiért.

Társasági szerződéssel jön létre. A működéshez szükséges vagyont a tagok bocsátják a társaság rendelkezésére, mely lehet pénzbeli hozzájárulás illetve apport. Az alapítóvagyon akár csak apport is lehet teljes egészben (kivéve egyszemélyes kft.). Ha a kft.-t egyetlen tag alapítja (egyszemélyes kft.)alapító okirattal jön létre, és az ő felelőssége is csak a bevitt vagyon erejéig terjed.

A kft. megszűnéséről a taggyűlés dönt 75%-os szótöbbséggel.

Részvénytársaság (rt.)

Az rt. jogi személyiségű gazdasági vállalkozás. Alapításakor a törvény szabályozza az induló vagyon a részvénytársaság alaptőke nagyságát, minimum 5.000.000 Ft-ban. Tagjai természetes személyek lehetnek. A tagok felelőssége a részvény névértékének erejéig terjed ki.

A részvénytársaság előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság, amelynél a tag (részvényes) felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének befizetésére terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes egyenként nem felel.

A részvény szabadon forgalmazható értékpapír. A részvényre nyomtatott szöveg a részvény névértéke. A részvény mindenkori piaci ára a részvény árfolyama, amely lehet a névérték alatt és felett is.

A részvénytársaság működését az alapszabályban meg kell határozni:

  • A részvénytársaság cégnevét, székhelyét és tevékenységi körét.
  • A részvénytársaság testületi szerveit, ezek hatáskörét és működésük szabályait, hatáskörüket.
  • A közgyűlés összehívásának módját.
  • A tagok jogait és kötelezettségeit.
  • Az alaptőke nagyságát és a részvények befizetésének feltételeit.
  • A részvények számát, névértékét, részvénytípusokat.
  • A nyereség felosztásának szabályait

 

A részvénytársaság szervezeti felosztása:

Közgyűlés.
Igazgatóság, mely irányítja a céget, minimum 3, maximum 11 tag, vezérigazgatóval az élén.
Felügyelő bizottság, mely minimum 3 tagból áll.
Könyvvizsgáló, mely az igazgatóság munkáját ellenőrzi.

 

Szövetkezet

A szövetkezet jogi személyiségű gazdasági vállalkozás. Alapításakor a törvény nem szabályozza az induló vagyon nagyságát. A szövetkezet a tagok többnyire személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásával (részjegy jegyzése), a tagok érdekeit szolgáló tevékenységet folytat. Célja a gazdálkodási tevékenység mellett, hogy a tagjainak különböző kedvezményeket, juttatásokat adjon. Tagjai természetes és jogi személyek egyaránt lehetnek. Szövetkezet tagsága maga dönt a szövetkezet működése, gazdálkodása, a vezetőtestületek megválasztása, azok hatásköre, a tagok jogainak és kötelezettségeinek meghatározásában.

Az alapszabályban meg kell határozni:

  • A szövetkezet cégnevét, székhelyét és tevékenységi körét.
  • A szövetkezet testületi szerveit, ezek hatáskörét és működésük szabályait.
  • A szövetkezet képviseletének módját.
  • A közgyűlés összehívásának módját.
  • A tagok jogait és kötelezettségeit.
  • A részjegy összegét és befizetési módját.
  • A tag saját gazdasági tevékenységének és a szövetkezet gazdálkodásának kapcsolatát.
  • Továbbá mindazt, amit a törvény az alapszabályra ruház.

A közgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlésen feladata az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, vagy a veszteség fedezésének forrásáról. A tisztségviselők díjazását, a részjegyek összegét és a szövetkezeti üzletrész névértékét is megállapítja. A szövetkezet megszűnésének oka: – Ha más szövetkezettel egyesül, abba beleolvad, szétválik, vagy más formájú gazdasági társasággá alakul. – Ha a bíróság, adóhatóság jogerős határozata alapján megszüntetik. – Ha a közgyűlés a megfelelő szótöbbséggel jogutód nélküli megszüntetést elhatározza. – Ha a tagjainak a létszáma az alakulói létszám alá csökkenne.

Mezőgazdasági őstermelő

A mezőgazdaságban sajátos kategóriát képvisel ez a forma, a vállalkozási és a saját szükségletekre történő termelés között. Mezőgazdasági őstermelő az, aki a 16. évét betöltötte, nem egyéni vállalkozó, aki a saját gazdaságában élő állat, tej és tejipari termékek, zöldségfélék, gyümölcs és dió, gabonafélék szemtermését állítja elő. Adózási szempontból őstermelő a családi gazdálkodó és nála foglalkoztatott családtagja is.

Például az alábbi jövedelem felett már nem számít az egyén őstermelőnek:

  • virágok és dísznövények értékesítése – 250 000 Ft felett;
  • szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor értékesítése – 4.000.000 Ft felett.

Az igazolvány kiállításáért a kiállítót 1000 forint díj illeti meg. A betétlap lepecsételésével érvényesíthető minden évben. Ha ez március 20-a előtt megtörténik az érvényesség folyamatos, és január 1-jétől tart. Ha nem akkor a kiállítás napjától érvényes az igazolás. A mezőgazdasági őstermelőnek vissza kell adnia az igazolványt, ha tevékenységét beszünteti, ha tevékenységét nem mezőgazdasági őstermelőként kívánja folytatni, ha közös őstermelői igazolványt vált. Nem kell adót fizetnie a mezőgazdasági őstermelőnek, ha ebből a tevékenységéből származó jövedelme a 600 000 forintot nem éri el. Ha eléri, akkor ez is személyi jövedelemadó köteles jövedelemnek minősül. Egyszerűsített bevallást tehet a kistermelő, ha jövedelme 600 000 és 4 millió forint közötti, ha bevételei 20%-a erejéig fel tud mutatni a tevékenységével összefüggő számlát (esetlegesen útnyilvántartással alátámasztott benzinszámlát). Ha közös igazolvány alapján folytatják az őstermelést, minden termelőt megillet ez a kedvezmény.

Családi gazdaság

A családi gazdaság: legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetőleg haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma.

A családi gazdasági szerződéssel jön létre, amellyel a család tagjai kialakítják a fogalomnak megfelelő földterületet, ahol közösen gazdálkodnak, és minimum öt évre a családi gazdaság rendelkezésére bocsátják. Rendelkeznek arról, hogy a családtagok milyen státusban működnek közre a családi gazdaságban, és hogyan osztják el a családi gazdaságban szerzett jogokat, és a vállalt kötelezettségeket. A nyilvántartásba vétel során a megyei Földművelésügyi Hivatal a következőket vizsgálja: élethivatás-szerűen végzi-e a mezőgazdasági tevékenységet, rendelkezik-e legalább szakirányú középfokú végzettséggel, ha ezzel nem rendelkezik, legalább 3 éve mezőgazdasági őstermelőként, vállalkozóként mezőgazdasággal foglakozik, és e tevékenységéből adóköteles jövedelme származott, lakóhelye legalább 3 éve a székhelyként megadott településen van, a családtagok által rendelkezésre bocsátott földekre nézve tényleges volt a család tagjainak rendelkezési joga.

  1. Adózásuk szerint
  • ÁFA (általános forgalmi adó) alanyiság
  • Alanyi adómentesség (6 millió forint bevétel határig)
  • Tárgyi (tevékenységi körre vonatkozik) ÁFA mentesség
  1. Üzleti céljuk szerint.
  • profit
  • non